Jelenlegi hely

A Magyar Kultúra Napja - Jakab Árpád kiállítása és Scarlat Anna monodrámája "Én, szegény Sudár Anna" Nagyszebenben

Esemény dátuma: 
2020, január 22 - 18:00 - 20:00
Esemény helyszíne: 
Nagyszebeni Református Templom és Galéria, Strada Mitropoliei 9, Nagyszeben 550179
Esemény leírása: 
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a HÍD - Egyesület, közösen a Nagyszebeni és Medgyesi Református Egyházközségekkel, valamint a S'artR Művészeti Közösséggel két eseménnyel kedveskedik a szebeni magyar közösségnek. Január 22-én 18 órától a Református Templom Galériájában kerül sor Jakab Árpád 14 festményből álló “Szeben megyei kálvinista templomok” című kiállításának megnyitójára. Ezt követően a program a gyülekezeti teremben folytatódik, ahol Scarlat Anna ”Én, szegény Sudár Anna” monodrámáját Gazdag Erzsébet színésznő mutatja be. Zongorán közreműködik: Burkhard Wenzel. Az est két részből áll: magából a felolvasásból, valamint az ezt követő közönségbeszélgetésből. Az est házigazdái: Székely Zoltán medgyesi-, illetve Varró Sándor nagyszebeni református lelkipásztorok. SZEBEN MEGYEI KÁLVINISTA TEMPLOMOK Jakab Árpád (1934-2014) 14 festményből álló sorozata Két üzenet átadására törekedett Jakab Árpád festőművész e festménysorozat megalkotásával. Egyrészt tudatosítani kívánta, hogy a templom egyfajta elkülönített hely, amelyet jellegénél fogva tisztelnünk kell. Az ember mint egyén, kilép a világba és bizonyos időközönként ide tér vissza, hogy erőt merítsen az újabb küzdelemhez. Másrészt a festménysorozatban az alkotó a közösségi élettel kapcsolatos nézetét is megosztja velünk. Emlékezteti a tisztelt közönséget arra, hogy Szeben megye gazdag templomtörténetben, továbbá ezek a történetek a mi közös szórványtörténetünk részei, amiket meg kell ismernünk, magunkénak kell éreznünk, hiszen közösségünk identitásformáló helyei az említett terek. Azok voltak és maradnak. Jakab Árpád (1934-2014) medgyesi amatőr képzőművész. Gyári díszítőtervezőként dolgozott a helyi edénygyárban, ahol több évtizedes pályafutása alatt (1950-1990), egyfajta művészi sokoldalúságra tett szert. Tehetsége egyszerre több síkon - fémdomborításban, grafikában, szobrászatban és festészetben - nyilvánult meg. De a festészet iránti szeretetlángját egész életén át ápolta.   ”ÉN, SZEGÉNY SUDÁR ANNA” Scarlat Anna monodrámája: Gazdag Erzsébet előadásában. Zongorán közreműködik: Burkhard Wenzel. Az Én, szegény Sudár Anna felolvasószínházi est a S’artR – vient de l’âme Művészeti Közösség első színház jellegű produkciója volt, mely 2012. márciusában Medgyesen került először bemutatásra. Azóta az előadás több erdélyi turnét és fesztivál-előadást élt meg. Jókai Anna Szegény Sudár Anna című regénye egy magyar asszony hétköznapjainak krónikája, amely az 1980-as évek végi Erdélybe lopja vissza az olvasót. Ez a rendkívüli mű – amely 1998-ban elnyerte a Magyar Örökség díját, – az első olyan regény, amelyben magyarországi író járja körül a romániai magyar lét problematikáját. „December 29-én születni elég szerencsétlen dolog. Semmilyen idő – senki földje két ünnep között.” – mondja magáról Sudár Anna. A monodráma átiratot a közkedvelt regény nyomán Scarlat Anna színművész, fordító készítette. A monodráma szövegei a középkorú nő lelkében rejlő „senki földjék” fűzére is egyben. A hétköznapok szabályai közé szorított belső vívódásai fogalmazódnak meg napi bejegyzéseiben. A magasztos gondolatok és az emberi esendőség közti lélektánc bontakozik ki a nézők előtt, miközben szüntelen új remény felé vezető ösvényeket fedez fel a főszereplőnő. A szöveghez kapcsolt beszélgetés legalább annyira fontos, mint a szöveg maga. Az 1989-es forradalom mindenki életében váltópontot jelent. Váltó- vagy esetlegesen töréspont, hiszen mindenki másként élte meg. Az viszont bizonyos, hogy legtöbben nem szívesen beszélnek róla nyíltan. Vagy ha mégis, hajlamosak fehér-fekete, jó-rossz ítéletet mondani a szociális és politikai történések felett. Az Én, szegény Sudár Anna egyszerű vonalvezetése kellő felütés ahhoz, hogy mindenki saját „Én”-jén és a körülötte lévő „Én”-ek személyes történetein keresztül keresse meg a fehér és fekete közti árnyalatokat. Hiszen a jó értelemben vett „kibeszélés” egyfajta megtisztuláshoz vezet, és segít ítélkezés nélkül megfogalmazni a múltat magunk és a jövő számára. FB esemény: https://www.facebook.com/events/629417467866173/